Ez a lap a Perlaky család evangélikus ágának családfáját tartalmazza. A kutatás során elsődleges célom a Perlaky család korai történetét nagy részletességgel bemutató monográfia (Payr Sándor: A Perlakyak négyszázados ároni háza) és a könyv írása óta született leszármazottak bemutatása, valamint a kutatás során napvilágra került egyéb ismeretanyag közreadása könyv formában.

A szóbeszéd azt tartja, hogy a Perlakyak mind egy tőről származnak, Perlakról. Payr a dunántúli evangélikus egyházkerületről írt értekezésében így számol be Perlakról: "Régi mezőváros (oppidum), a Perlaky család ősi fészke, amelynek tagjai közül Perlaky Dávid a hagyomány szerint 1475-ben Mátyás király főajtónálló mestere volt. Állítólag maga a mezőváros is a Perlaky család tulajdona volt, melyet egy pusztító dögvész alkalmával a Zrínyiek elődei (talán Keglevich Péter bán) erőszakosan foglaltak el tőlök s a családot ősi birtokuk elhagyására kényszerítették. Bedekovich Z. horvát iró "Natale Solum S. Hieronymi" című műve szerint a fellázított nép 1571-ben a perlaki plébániatemplomot lerombolta volna s az evangélikusok az épségben maradt Szentháromság-kápolnában végezték istentiszteletüket a Zrínyi György által hozzájuk küldött prédikátor vezetésével. És Horvát R. Povjest Medjumurja műve szerint is Zrínyi György 1570-ben rombolta volna le a perlaki templomot. Ebből azonban történeti valóságnak csak annyit fogadhatunk el, hogy a reformáció Perlakon Zrínyi György pártfogása alatt 1570 körül szilárdult meg, mert az evangélikusok templomokat rombolni nem szoktak, ezt elvégezte helyettük a török. Perlak későbbi lelkészei közül csak Keysznik (Küsznich) Tamás nevét ismerjük, akit 1612-ben avattak fel és Baláskovich Tamásét, aki 1615-ben írta alá hitvallási irataink gyűjteményét. Musay püspök feljegyzése szerint ezt az egyházunkat is 1626-ban ifjabb Zrínyi György foglalta el."

Az itt szereplő Perlakyak a család ágostai hitvallású evangélikus ágának tagjai, jeles egyházi személyiségeket, két püspököt, espereseket és világi papokat is találunk köztük. A családfa Perlaky Györgytől folyamatos, ezért ősszülőnek őt tekintettem. A fent látható címerrajzot sok más családi okirattal, oklevelekkel, születési és halotti anyakönyvi kivonatokkal egyetemben a Magyar Evangélikus Országos Levéltárban őrzött, a családi levéltárból tudomásom szerint egyedül megmaradt iratgyűjteményben találtam meg. Ez a papírra festett címerrajz valószínűleg Perlaky Géza birtokában lévő címerről készülhetett. Az Evangélikus Levéltárban található okiratokat egyébként Payr is felhasználta monográfiája elkészítésénél.